Nap nap után

Nap nap után

A politikáról és a zenéről

2019. január 31. - Bolzano

Már az Ismerős Arcok kapcsán is érlelődött bennem a gondolat, hogy egy bejegyzést megérne ez a téma. Az a jelenség, amikor egy zenész vagy egy zenekar beáll egy politikai erő mögé teljes mellszéleséggel, s hogy ennek milyen következményei és megítélése lesz a produkcióra nézve. Ahogy azt majd látni fogjuk két együttes esetében, igen csak veszélyes terepre téved az az előadó vagy formáció, amelyik úgy dönt, elkötelezi magát egy konkrét párt mellett és ennek egyértelműen hangot is ad.

Ha már meg lettek említve, hát kezdjük is velük, azaz az Ismerős Arcokkal. Személy szerint szeretem őket. Szövegeik, amelyeket többségében a nem rég államtitkári elismerő oklevéllel kitüntetett Nyerges Attila ír, értelmes mondanivalóval bírnak és néha azaz ember érzése, hogy vers formájában önállóan is helyt tudnának állni. (Erős kivételnek tartom a legutóbbi albumukon megtalálható, nem is olyan burkoltan migránsozó Európa 2017 című dalukat) Zenéjük, hangszerelésük igényes. Több koncertjükön jártam már és ott minden alkalommal különleges, emelkedett atmoszférát tudott teremteni a zenekar, mondhatni, hogy a közönséget mindig elvarázsolták. S persze zenei füllel hallgatva őket az sem elhanyagolható, hogy kitűnő zenészek alkotják az együttest. Mindezt csak azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert történetünk másik szereplőjére ez már nem lesz igaz, de erről később.
Az Ismerős Arcok legutóbb tehát akkor került a figyelem középpontjába, amikor, mint azt már említettem, frontemberük többedmagával oklevelet kapott Fekete Péter kultúráért felelős államtitkártól. Aki a politikai emlékezés korlátain túl is képes a múltba tekinteni annak nyilvánvaló, hogy a zenekar és a Fidesz összefonódása egyáltalán nem újkeletű dolog. Noha az elmúlt években ezt próbálták diszkréten kezelni, megnyilatkozásaik sajnos egyre inkább a kormánypárt irányába mutattak. Így érkeztünk el tavaly április 6.-hoz. Ekkor a Fidesz székesfehérvári kampányzáróján egyszer csak megjelent a színpadon az Ismerős Arcok zenekar frontembere és billentyűse, majd előadták legnépszerűbb dalukat, a Nélüledet. Itt már a magasabb szintű összefüggésekben kevésbé jártas szemlélők számára is lehullt a lepel az Arcokról, bizony kőkemény fideszes zenekarról van szó. Íme: https://www.youtube.com/watch?v=oZdsX5q8G50
Azt mindenesetre érdemes lett volna előre látniuk, hogy ez a lépés milyen következményekkel fog járni a zenekarra nézve. Látniuk kellett volna, hogy a jelenlegi kormányzó párttal kapcsolatban a társadalom többsége szélsőségekben gondolkodik. Vannak, akiknek tetszik Orbánék politikája és nagyon egyetértenek a Fidesz kormányzásával és vannak, meggyőződésem szerint még többen, akik viszont nagyon nem értenek egyet velük és mondhatni, hogy egyenesen utálják a regnáló kormányt úgy, ahogy van. Az Ismerős Arcok véleményem szerint ott lőtt bakot, hogy nem volt tisztában azzal a ténnyel, hogy közönségükben, rajongó táborukban mindkét csoportból vannak emberek szép számmal. Így amikor a zenekari oldalukon aznap a kampányzáróról posztoltak valószínűleg még nem tudták, hogy milyen hatást fognak ezzel kiváltani. Szinte azonnal érkeztek a kommentek és az a zenekar, ami addig kb a "jujj, de jó volt a tegnapi koncert" típusú hozzászólásokhoz volt szokva, most belekóstolhatott egy kicsit másféle stílusba is.
A teljesség igénye nélkül például ilyenekbe: "Soha nem gondoltam volna a zenekarrol, hogy eladjatok magatokat a fidesznek!!!! " "Köszönöm szèpen hogy eddig követhettelek benneteket de most meg szakitom ti is eladtátok magatokat ennek a mocskos bandának!!!! Pont akik megosztják a magyar társadalmat azok mellet kampányoltok??? Szègyen!!!!"  

Természetesen a két tábor rövid úton kommentháborúba kezdett és a fideszesek hamar a védelmükbe vették a zenekart ilyesféle módokon: "Isten áldja a zenekart, nagyon szépen szóltak, magyar emeberek között. Aki támadja őket, az nem is érti a zenekar munkáját. És nem is idevaló. Olyan mocskolódást tolnak itt egyesek amiből tisztán látszik, hogy lövésük sincs a banda mondanivalójáról."

 Már akkor is úgy gondoltam és ezen meggyőződésem mellett jelenleg is kitartok, hogyha a zenekar ezzel a performanszával csak egy rajongót is veszített, akkor már nem érte meg. Nyilvánvaló, hogy többen elpártoltak tőlük és az az együttes, amelyik hidat szeretett volna építeni tiszta szavakból a határok fölé, szakadékot vájt a saját rajongói közé. Azok közé az emberek közé, akik pártállástól függetlenül összekapaszkodva énekeltek a koncertjeiken. Persze azóta ugye jött egy kitüntetés, néhány interjú és fellépés a közmédiában és az echo tv-ben, a Kossuth Rádióban és a Karc fm-en, meg hát azóta a Szerencsejáték Zrt. is meglátta a fantáziát a zenekarban, mint támogató. Én meg szemlélem a helyzetet kívülről bizonytalanul, majd a 444 egyik kommentelője rövid kérdésben summázza a problémámat: "Szeretem az Ismerős Arcokat és utálom a Fideszt. Ilyenkor mi van?"
Az Ismerős Arcok két zenésze is ismerősöm facebook-on, egyikükkel olykor szoktunk beszélgetni zenei dolgokról. S mivel így rálátásom van posztjaikra és az azokhoz érkező hozzászólásokra, így tanúja voltam már párszor annak, ahogy a "népharag" privát oldalukon is utoléri őket. Egyikük a saját posztja alatt kapta meg a "fideszbérenc" jelzőt. Többen védelmükbe vették ezek után, köztük zenésztársa az Ismerős Arcokból, aki azt írta, hogy sokkal nyugodtabb lesz az élete, ha az őt fideszbérencező idiótákat törli az ismerősei közül. Hozzátette még továbbá azt is, hogy az elmúlt 20 év alatt voltak ők már nácik, Vona Gábor csicskái most meg fideszbérencek, holott nem csinálnak mást, mint zenélnek és szeretik a hazájukat. A helyzet az, hogy a "náci" és a "Vona Gábor csicskái" címkéket pont azért kapták akkor, amiért most a "fideszbérencezést". Akkor ugyanis a még szélsőjobbos Jobbik politikai rendezvényén léptek fel. Ekkor eszembe jutott egy nagyjából 12 évvel ezelőtt, főiskolás koromban olvasott interjú, amelyben a Belga egyik tagját kérdezték arról, hogy eleget tennének-e egy párt felkérésének, ha valamely rendezvényükre meghívnák őket. A válasz úgy hangzott, hogy ez csak akkor lehetséges, ha utána az összes többi párt rendezvényén is felléphetnének. Így látta át a Belga akkor azt, amit az Ismerős Arcok most sem. Vagy pedig nagyon is átlátják ők is, s valamit valamiért alapon vállalják ezt az egészet. Utóbbi, azt gondolom, valószínűbb és szomorúbb.

De térjünk is rá rögtön egy másik formációra, a Kárpátiára, akik tegnap villantottak hatalmasat, amikor is megjelentették az Egyszerűen senkik vagytok című új dalukat. Aki nem látta és hajlandó 2:38 másodpercet rászánni arra, hogy az alacsony vérnyomásán javítson az itt megtekintheti: https://www.youtube.com/watch?v=1h4w5Nfqe9M

Nem tudtam nem hangosan felröhögni Puzsér Róbert mai posztján, melyben megjegyezte, hogy az elkövetkezendő 3 világháborúra elegendő katona dalt köszönhetünk Petrás Jánosnak és zenekarának, de ez nyilván szubjektív, mint ahogyan az is, hogy magam sem szeretem a Kárpátiát. Zeneileg gyakorlatilag egy végtelenül lebutított, már-már kő punk alapra felénekelt katona dalokkal operálnak s szélsőjobbos mivoltukat sosem rejtették véka alá. Egyetlen koncertjüket láttam csupán, ez elegendő is volt ahhoz, hogy többet a közelükbe se menjek. Önmagában már az is kuriózum, hogy a fellépések alatt a zenekaros kiegészítőket és egyéb termékeket árusító kis sátornál az ember szembesült a ténnyel, hogy van Magyarországon olyan zenekar, amelynél a Mein Kampf a merchandisign része. Emellé jött még néhány látványos baki a zenészektől is, ami egy bizonyos fokig elmegy lévén, ettől is szép egy élő koncert, bár azért van egy határ. Az azonban amikor másfél órán át játszotok dalokat arról, hogy csak a haza, a magyarság számít, és igaz magyarnak lenni a legszentebb dolog  világon, akkor egészen hülyén tud festeni az, ha a gitárosotok a koncert zárásnak tervezett Himnuszba belesül és a közönség csak akkor értesül róla, hogy a színpadon előadni próbált dal nem más, mint nemzeti imádságunk, amikor Petrás János menteni próbálva a menthetőt, ad hoc jelleggel egyszer csak rázendít, hogy "Isten, áldd meg a magyart...". 

Na de ennyit a személyes tapasztalatomról, most lássuk inkább a dalt. A Kárpátia úgy látszik valami féle versenynek fogta fel a Fideszhez dörgölődést és úgy döntöttek, hogy emígy próbálnak nekifutásból fejjel a kormányzó párt seggébe ugrani. Láthatták mi minden válik elérhetővé azáltal, ha ők is beállnak a sorba és azt gondolták van akkora számú rajongótáboruk, amely a Fidesz számára értékessé teszi őket. Továbbá az is meggyőződésük lehetett, hogy azok a Kárpátia rajongók, akik utálják a Fideszt azok: a, nem léteznek; b, számuk elenyészően kevés az "igaz magyar Kárpátia rajongók" körében. No, ezt nevezem én baklövésnek. Jelen sorok írásakor, 2019 01.31.-én, az Egyszerűen senkik vagytok című daluk Youtube-on nagyjából 145 ezres megtekintésnél jár. 3800 lájkra jutott eddig 4500 dislike.
Néhány hozzászólás:
- "Gratulálok!Egy nemzeti rock bandából egy fidesz csicska lett!KÁRPÁTIA:Tudtátok hogy a fidesz nem jobboldali és gyűlöli azokat akik a nemzetet pártolják?Hihetetlen hova süllyednek az emberek a pénzért!",
- "
Nektek egyáltalán nem kellett volna beállni politizálni!"
- "
Őseim nem Farkas Flóri és tolvaj bandájáért harcoltak....és 56 os apám kurvára tudta kik azok akiknek most benyaltatok..egyszerűen senkik vagytok"

Ezek között a kommentelők közt bizony szép számmal találni árpádsávos vagy épp nagymagyarországos profilképpel rendelkező felhasználók vagyis sikerült nekik is megcsappantani a hallgatóságukat és sokuk haragját kivívni a saját táborukon belül. Náluk ez számít, mert az ellenkező tábor véleményére nagy ívben tettek eddig is. Marad a kérdés, nekik mennyire lesz jövedelmező ez a Bayer Zsoltot is megszégyenítő seggnyaló akció. Eddig nem követtem őket különösebb figyelemmel, de az elkövetkezendő hónapokban rájuk nézek majd párszor, hátha pártunk és kormányunk hálájának jeleire bukkanok majd.

Nyilván baloldali, liberális pártok mögé beálló zenészekkel is lehetne foglalkozni, az MSZP-SZDSZ koalíció idején is voltak együttesek és előadók, akik ezt tették, de nem akarom ezt a témát a végtelenségig nyújtani. A jelenség ott is ugyanúgy szerencsétlen és kedvezőtlen hatású az adott előadóra vagy előadókra nézve, mint a fenti zenekarok esetében. 

Végezetül hadd zárjam ironikus módon egy Ismerős Arcok idézettel: "A zenész dolga, hogy zenéljen, a szívem mélyéig elérjen:"

2019 01.31.

A bejegyzés trackback címe:

https://ahelyzetrol.blog.hu/api/trackback/id/tr114599750

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása